Bemutatkoztunk egymásnak. Aranyos srác volt, valóban fiatalabbnak nézet, ki mint 28. Mosolyogni kezdett.

-Aranyos voltál mikor azt mondtad, hogy otthon maradt a mobilod.- mondta, mire én még jobban zavarba jöttem.

-Miért nem veszed le a csuklyát -folytatta- hisz nem esik az eső?-kérdezte.

-Kicsit fázom!-de ezen a válaszomon még én is meglepődtem. Milyen bolond vagyok, teljesen kifordultam önmagamból.

-Miért? Hisz nincs is hideg!-válaszolta és lehúzta a csuklyát. Ekkor látott igazán. Meglepődött, ezt észre is vettem, és remegni kezdett a lábam.

-Nem kell ennyire megdöbbened! Csalódtál ugye?- kérdeztem már magabiztosabban. Mintha elmúlt volna a félelmem és az izgalmam.

-Nem épp ellenkezőleg! Kellemesen csalódtam. Szép arcod van, és gyönyörű szemeid vannak!-mondta ragyogó arccal.

-Köszönöm!-és most már én mosolyogtam, de már a boldogságtól.

Tekintetünk egymásba fonodot, mire magunkhoz tértünk eltelt egy kis idő. Látszólag túljutottunk a találkozás keltette izgalmakon, de mindketten éreztük, hogy azért a szívünk nem nyugodott le, az érzelmek vihara dúlt bennünk. A feszültség oldása miatt mindketten úgy gondoltuk, hogy jobb, ha beülünk a pizzériába. Próbáltuk oldani a helyzetet, de érezhető volt köztünk a vibrálás. Sok mindenről beszélgetünk, róla, rólam, a kapcsolatainkról, a gyerekekről (hisz neki is volt egy fia). Közben megittunk egy kávét. Húztam az időt, kérdeztem akar e sétálni, mire ő igent mondott. Féltem vele hazamenni, féltem önmagamtól, azoktól az érzésektől, amit kiváltott belőlem. Rólunk azonban nem beszéltünk. Tudatosan kerültem a témát, hisz én tudtam mit érzek iránta, de igéretet tettem önmagamnak hogy soha nem fogom kimutatni az érzéseimet, mert akkor nem sebezhetnek meg. A sex, viszont mint beszélgetés tárgya hamar előtérbe került. Szeretek a sexről beszélgetni, de ezt mindig attól teszem függővé, hogy a beszélgető partneremmel hogy reagálunk egymásra. A reagálás pozitív volt igyhát témánál maradtunk. Sok mindenben egyformák voltunk, a hozzáállása a” dolgokhoz” olyan volt, mint nekem. Mikor már mindent kibeszéltünk úgy döntöttünk, hogy elindulunk, de mikor kijöttünk elment a kedvünk a sétától, mert nagyon lehűlt a levegő. Beültünk a kocsiba és haza indultunk. Elmerengve szótlanul ültem mellette, de az út túl rövid volt, hamar haza értünk. A parkolás már egy kicsit gondot okozott így este 11óra körül, de sikerült egy pár kör után ezt az akadály is leküzdenünk. Mikor már a liftbe beszálltunk nem mertem rá nézni. Beindult a fantáziám. Akartam, hogy hozzám érjen, érezni akartam az ölelését, csókját.

Észrevette, hogy elkalandoztak a gondolataim.

-Mire gondolsz?-kérdezte.

Mosolyogtam, nem mertem elmondani mi jár a fejemben.

-Szomlyas vagyok.-válaszoltam, de ő tudta, hogy nem mondok igazat. Végre megérkeztünk, beléptünk a lakásba.

  

 

 Folytatás következik…………

    

Oldal: II.rész. Bemutatkoztunk egymásnak.
Szerelem viharos tengerén - © 2008 - 2025 - szerelemvihara.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat